A jelforrás pontos és rendkívül stabil tesztjeleket tud biztosítani a különböző komponens- és rendszerteszt-alkalmazásokhoz. A jelgenerátor pontos modulációs funkciót ad hozzá, amely segíthet a rendszerjel szimulációjában és a vevő teljesítményének tesztelésében. A vektorjel és az RF jelforrás egyaránt használható tesztjelforrásként. Az alábbiakban megvizsgáljuk saját jellemzőiket.

A jelforrás pontos és rendkívül stabil tesztjeleket tud biztosítani a különböző komponens- és rendszerteszt-alkalmazásokhoz. A jelgenerátor pontos modulációs funkciót ad hozzá, amely segíthet a rendszerjel szimulációjában és a vevő teljesítményének tesztelésében. A vektorjel és az RF jelforrás egyaránt használható tesztjelforrásként. Az alábbiakban megvizsgáljuk saját jellemzőiket.
Mi a különbség a vektorjel és az RF jelforrás között?
1. Bevezetés a vektoros jelforrásba
A vektorjelgenerátor az 1980-as években jelent meg, és a köztes frekvenciájú vektormodulációs módszert a rádiófrekvenciás lefelé átalakítási módszerrel kombinálva használta a vektormodulációs jelet. Az alapelv az, hogy egy frekvenciaszintézis egységet használnak egy folyamatosan változó mikrohullámú helyi oszcillátor jel és egy rögzített frekvenciájú köztes frekvenciájú jel generálására. A köztes frekvenciájú jel és az alapsávi jel belép a vektormodulátorba, hogy fix vivőfrekvenciájú (a vivőfrekvencia a pontfrekvenciás jel frekvenciája) köztes frekvenciájú vektormodulált jelet generáljon. jel. A rádiófrekvenciás jel ugyanazt az alapsávi információt tartalmazza, mint a köztes frekvenciájú vektormodulációs jel. Az RF jelet ezután a jelkondicionáló egység jelkondicionálja és modulálja, majd továbbítja a kimeneti portra kimenetre.

A vektorjelgenerátor frekvenciaszintézis-alegysége, a jelkondicionáló alegység, az analóg modulációs rendszer és egyéb szempontok megegyeznek a hagyományos jelgenerátorral. A vektorjelgenerátor és a közönséges jelgenerátor közötti különbség a vektormodulációs egység és az alapsávi jelgenerátor egység.

Az analóg modulációhoz hasonlóan a digitális modulációnak is három alapvető módszere van, nevezetesen az amplitúdómoduláció, a fázismoduláció és a frekvenciamoduláció. A vektormodulátor általában négy funkcionális egységet tartalmaz: a helyi oszcillátor 90°-os fáziseltolásos teljesítményosztó egysége a bemeneti RF jelet két ortogonális RF jellé alakítja át; a két keverőegység átalakítja az alapsávi fázisjelet és a kvadratúra jelet, szorzást a megfelelő RF jellel; a teljesítményszintézis egység szorzás és kimenet után összegzi a két jelet. Általában az összes bemeneti és kimeneti port 50 Ω-os terheléssel van lezárva, és differenciális jelátviteli módszert alkalmaznak a port visszatérési veszteségének csökkentése és a vektormodulátor teljesítményének javítása érdekében.

Az alapsávi jelgeneráló egység a szükséges digitálisan modulált alapsávi jel generálására szolgál, és a felhasználó által megadott hullámforma letölthető a hullámforma memóriába is, hogy egy felhasználó által meghatározott formátumot generáljon. Az alapsávi jelgenerátor általában egy burst processzorból, adatgenerátorból, szimbólumgenerátorból, véges impulzusválasz (FIR) szűrőből, digitális újramintavevőből, DAC-ból és rekonstrukciós szűrőből áll.

2. RF jelforrás bevezetése
A modern frekvenciaszintézis technológia gyakran használ közvetett szintézis módszert a fő rezgésforrás frekvenciájának és a referenciafrekvencia-forrás frekvenciájának összekapcsolására egy fáziszárt hurkon keresztül. Kevesebb hardverfelszerelést, nagy megbízhatóságot és széles frekvenciatartományt igényel. Magja egy fáziszárt hurok, az RF jelforrás pedig viszonylag széles spektrumú fogalom. Általánosságban elmondható, hogy bármely jelforrás, amely képes RF jelet generálni, képes megbirkózni az RF jelforrással. Az áramvektoros jelforrások többnyire az RF sávban vannak, ezért ezeket vektoros RF jelforrásoknak is nevezik.

Harmadszor, a két jel közötti különbség
1. A tiszta rádiófrekvenciás jelforrást csak analóg rádiófrekvenciás egyfrekvenciás jelek előállítására használják, és általában nem használják modulált jelek, különösen digitális modulált jelek előállítására. Az ilyen típusú jelforrások általában szélesebb frekvenciasávval és nagyobb teljesítménydinamikai tartománnyal rendelkeznek.

2. A vektorjelforrást elsősorban vektorjelek generálására használják, vagyis a digitális kommunikációban általánosan használt modulációs jeleket, mint például az l / Q moduláció: ASK, FSK, MSK, PSK, QAM, testreszabott I / Q, 3GPPLTE FDD és TDD, 3GPPFDD / HSPA / HSPA+, GSM / EDGE / EDGE evolution, TD-SCDMA, WiMAX? És egyéb szabványok. A vektorjelforrás esetében a belső sávmodulátor miatt a frekvencia általában nem túl magas (kb. 6 GHz). A modulátor megfelelő indexe (például a beépített alapsávi jel sávszélessége) és a jelcsatornák száma fontos mutató.

Jogi nyilatkozat: Ez a cikk egy újranyomtatott cikk. A cikk célja további információk átadása, a szerzői jogok pedig az eredeti szerzőt illetik. Ha a cikkben használt videók, képek és szövegek szerzői jogi problémákat tartalmaznak, forduljon a szerkesztőhöz, hogy foglalkozzon velük.