A NYÁK szokásos tervezési árama nem haladja meg a 10A-t, különösen a háztartási és fogyasztói elektronikában, általában a NYÁK folyamatos üzemi árama nem haladja meg a 2A-t.

Egyes termékeket azonban tápvezetékekhez terveztek, és a folyamatos áram elérheti a 80 A-t.Figyelembe véve a pillanatnyi áramerősséget, és az egész rendszer számára tartalékot hagyva, a tápvezetékek folyamatos áramának 100 A-nál nagyobb feszültséget kell bírnia.

Akkor az a kérdés, hogy milyen NYÁK bírja a 100A áramot?

1. módszer: Elrendezés PCB-n

A PCB túláram-képességének kiderítéséhez először a PCB szerkezettel kezdjük.Vegyünk példának egy kétrétegű PCB-t.Az ilyen típusú áramköri lapok általában háromrétegű szerkezettel rendelkeznek: rézhéj, lemez és rézburok.A rézhéj az az út, amelyen az áram és a jel áthalad a PCB-n.

A középiskolai fizika ismeretei szerint tudhatjuk, hogy egy objektum ellenállása összefügg az anyaggal, a keresztmetszeti területtel és a hosszúsággal.Mivel az áramunk a rézbőrön fut, az ellenállás rögzített.A keresztmetszeti területet a rézhéj vastagságának tekinthetjük, ami a NYÁK-feldolgozási opcióknál a rézvastagság.

Általában a réz vastagságát OZ-ban fejezik ki, az 1 OZ-os rézvastagságot 35 um, a 2 OZ-t 70 um-ban, és így tovább.Ebből könnyen levonható az a következtetés, hogy ha nagy áramot kell átvezetni a NYÁK-on, akkor a huzalozásnak rövidnek és vastagnak kell lennie, és minél vastagabb a NYÁK rézvastagsága, annál jobb.

Valójában a mérnöki területen nincs szigorú szabvány a vezetékek hosszára vonatkozóan.Általában a mérnöki munkákban használják: rézvastagság / hőmérséklet-emelkedés / huzalátmérő, ez a három mutató a PCB kártya aktuális teherbíró képességének mérésére.